A szabadgyökös reakciók kutatása hazánkban több évtizedes múltra tekint vissza. Elméleti és módszertani téren a szegedi József Attila Tudományegyetemen Matkovics Béla, majd Varga Ilona által vezetett kutató csoportok végeztek úttörő munkát az oxidáció és a biológiai válaszreakciók tanulmányozásában. A Pécsi Orvostudományi Egyetem Biológiai Intézetében az 1980-as évektől Montskó Tibor és Zsoldos Tibor vizsgálták a szabadgyökök károsító szerepét a szilikózisban, majd szinte velük egy időben Török Béla, Rőth Erzsébet a pécsi Kísérletes Sebészeti Intézetben kezdte el az experimentális kardiológia területén szabadgyökös kutatásait. A SOTE II. sz. Kémiai Biokémiai Intézetében Horváth István és munkatársai, Tretter László és Végh Miklós végeztek az alapkutatásban szabadgyökökkel kapcsolatos vizsgálatokat.
A 1980-as évektől egyre erőteljesebbé vált a klinikai kutatásban is a szabadgyökös reakciók szerepének tisztázása. Budapesten a II. sz. Belgyógyászati Klinikán Fehér János, Vereczkei András, majd Blázovics Anna, a Debreceni Gyermekklinikán Karmazsin László és munkatársai, a Szegedi Gyermekklinikán Boda Domonkos, Németh Ilona és Novák Zoltán, a Pécsi Tudományegyetemen Mózsik Gyula és Pár Alajos végeztek úttörő munkát e téren.
A Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszékén Mézes Miklós vezetésével folyik több évtizede a szabadgyökös reakciók kutatása gazdasági állatokban. A MTA Növényvédelmi Kutatóintézetében is több évtizede folynak kiterjedt vizsgálatok Király Zoltán és Barna Balázs vezetésével a növényi védekezési reakciók redox szabályozásának kutatása terén, valamint a szabad gyökök és az antioxidánsok növény-kórokozó kölcsönhatásokban játszott szerepével kapcsolatban. A 90-es évektől a Budapesti Állatorvostudományi Egyetemen Gaál Tibor és munkatársai kapcsolódtak be a kutatásokba.
Néhány kutató részvételével 1978. október 12-13. között rendezték meg az első szabadgyök kutatási kerekasztal megbeszélést Szegeden a Technika Házában. Ezen a megbeszélésen többek között Matkovics Béla, Lakatos Lajos, Zsoldos Tibor, Sz. Varga Ilona vett részt. 1984-ben a Pécsi Orvostudományi Egyetem Kísérletes Sebészeti Intézetéből Török Béla és Rőth Erzsébet rendezte meg Pécsett az első “Oxigén szabadgyökök és szövetkárosodás” konferenciát, mely azután hagyományteremtőként különböző helyszíneken került megrendezésre, összetartva azt a lelkes magyar kutatógárdát, akik elkötelezték magukat a szabadgyök kutatással. Az MSZKT megalakulása óta kétévenként konferenciát és a közbeeső években egynapos munkaértekezleteket tart. Évről-évre sok fiatal kutató kapcsolódik be a társaság munkájába, ami reménységgel tölt el bennünket.
A szabadgyök kutatással foglalkozó magyar kutatók kezdetben nem rendelkeztek önálló társasággal. Később az MSZKT jogelődjének a Májkutatási Alapítvány Szabad Gyök Kutatási Szekciójának voltak tagjai, majd a Society for Free Radical Research nemzetközi szervezetbe tagozódtak. Mindennek szellemi mozgatója és vezetője Fehér János professzor, a Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinikájának igazgatója volt. A Magyar Szabadgyök-Kutató Társaság is az Ő kezdeményezésére alakult meg 1999-ben, melynek elnöki tisztségét 2007-ig látta el. Az ebben az évben Pécsett tartott MSZKT IV. kongresszuson Rőth Erzsébet professzor asszonyt választották meg a társaság elnökének.
A társaság 2007-ben Matkovics emlékérmet alapított emlékezve néhai alapítóinak egyik jeles képviselőjére. A díjat minden második évben, az arra érdemesnek tartott kutató kapja a MSZKT-ért végzett munkája elismeréséért. Az emlékérmet elsőként Fehér János professzor kapta meg, mely munkássága elévülhetetlen érdemeire utal a hazai szabadgyök kutatás területén. A 2009-ben Szegeden rendezett V. MSZKT Kongresszuson Dr. Blázovics Anna, a 2011-ben Gödöllőn rendezett VI. Kongresszuson Dr. Szőllősiné Dr. Varga Ilona, majd a 2013-ban Debrecenben rendezett VII. Konferencián Prof. Dr. Rőth Erzsébet részesült a kitüntetésben.